Posthumus rovatunkban a 2000-es évek már feloszlott zenekarairól lesz szó. Első interjúnk szereplője a békéscsabai Ebek 30adja zenekar, amely 2000től 2003-ig működött és akik nemrégiben kiadták a 2006-ban megjelent koncertanyagukat, méghozzá műsoros kazetta formájában, így emlékezve a régi szép időkre. A kérdésekre Szabó Zsolt a csapat basszusgitárosa válaszolt.
Kolera: Először is mesélj valamit a csapat keletkezéséről, kik kezdték el, hogyan jött az ötlet, voltak-e előtte más próbálkozásaitok is, vagy ez volt az első zenekarotok?
Szabó Zsolt: Jómagam korábban a Szétszórt Tekintetek zenekarban basszusgitároztam, (ez ’98-’99-ben volt) melyről tudni kell, a Piaci Körséta próbahelyén ügyködött. A Piaci Körsétában rendszeresen cserélődtek az énekesek, az egyik énekesjelölt Béla volt. Időközben elkezdtem próbálni a Körsétából Togával és Serivel, illetve Bélával, de ebből a formációból nem lett semmi, bár még Béla nélkül készült egy keverős felvétel, talán még nem kallódott el. A következő hónapokban Bélával keresgéltünk embereket, de nem nagyon találtunk. 2000. nyarán Major Sanyi barátom véletlen talált egy kiragasztott fénymásolt papírt, hogy punkzenekar basszusgitárost keres. Mint kiderült az akkoriban Békéscsabára került Lepke rakta ki a barátnőivel, mi meg Bélával komolyan gondoltuk…
Kolera: Ki találta ki a nevet? Szerintem kulcsfontosságú egy jó zenekarnév, ez annyira jól sikerült, hogy az első 10 legjobb, legfrappánsabb zenekarnév közé biztosan beférne az Ebek 30adja.
Szabó Zsolt: Eredetileg Gyűjtőfogház néven kezdtünk próbálni, majd egy hirtelen döntést követően megváltoztattam a zenekar nevét Ebek 30adjára. Egyébként a Szőnyei-féle Újhullám évtizede könyvben a Gideon Sams címszónál említett írás végén szerepelt „Nem csoda, hogy ebek harmincadjára jut az ország..” mondat alapján.
Kolera: Milyen volt akkor az ezredforduló környékén a punkzenei élet Békéscsabán, vagy úgy általában a környéken? Voltak klubok, ahol tudtatok játszani, milyen volt a közönség, voltak még zenekarok rajtatok kívül? Talán még akkor létezett a Piaci Körséta, ha jól emlékszem.
Szabó Zsolt: 2000. a Piaci Körséta utolsó éve volt, de működött még az SzTK, Orosházán a Lé együttes (Szőcs Laci - korábban Piaci Körséta tag – énekessel). Gyulán a Falcongate-ről tudok, illetve nemsokkal korábban alakult Vésztőn az Another Way. Fellépési lehetőség a megyeszékhelyen akkor már elég kevés volt, a KO kocsma megszűnt, a 68-as Klub hol bezárt, hol kinyitott, a zenekaroknak sokszor csak a helyi diákönkormányzati rendezvények jutottak, ahol a szervezők ízlésétől függtek a fellépők, melyek így általában ilyen-olyan tehetségkutatós zenekarok voltak. Persze általában a punk címszónál már eléggé fintorogtak.
Kolera: Hogyan emlékszel vissza a legelső koncertetekre? Sok feldolgozást játszottatok, vagy már az elején voltak saját számaitok? Ti írtátok a szövegeket vagy kívülről segítettek?
Szabó Zsolt: Mivel cél volt, hogy minél hamarabb fellépjünk, így az első koncertjeinken még fele-fele arányban játszottuk a feldolgozásokat (Picsa, CPg, CAFB stb) és a saját számokat. A szövegek nagy részét Béla írta, a Rongálást még a Togáékkal való próbák idejéből jómagam. Az első koncertünk a CAFB előtt volt az SzTK és a MÁK társaságában.
Kolera: Általában nem volt jellemző, hogy csaj zenéljen punkzenekarban, volt ennek valami előnye, vagy esetleg hátránya?
Szabó Zsolt: Lepke miután rákattant a CAFB-re, levelezőviszonyba került Urbán Lacával, így az első koncertünket mindenféleképpen neki köszönhetjük, de abból hogy egy lány gitározik nem volt se előnyünk és se hátrányunk, egy zenekar voltunk és kész. Mondjuk egy kívülállónak biztos érdekes lehetett.
Kolera: Készült akkoriban valamilyen demófelvételetek, vagy csak az a később megjelent koncertanyag az egyetlen, ami hivatalosnak tekinthető?
Szabó Zsolt: 2001. szeptemberében készítettünk egy próbatermi demót keverővel, de mivel egy délután alatt lett összecsapva, sajnos úgy is szól, Rongálás és garázdaság címen másolgattuk. A 2002-es békési koncertünket felvettük, az talán valamivel hallgathatóbb, a 2006-os koncertünket eredetileg nem terveztem felvenni, az utolsó pillanatban indulás előtt beraktam egy szatyorba a magnómat.
Kolera: Akkor ugorjunk egy kicsit egészen mostanáig. Megjelent most ez a fentnevezett koncertanyag műsoros kazetta formájában, erről mesélj valamit, honnan jött az ötlet és miért pont most, hogyan lehet megszerezni? Miért kazettán és miért nem cd-n jelenik meg?
Szabó Zsolt: Eredetileg bakelitlemezt szerettem volna gyártatni, de mivel az elég költséges lett volna, arról már évekkel korábban lemondtam. Néhány hónapja olvastam a neten, hogy van még lehetőség kazetta sokszorosításra, így egy hirtelen ötlettől vezérelve megcsináltattam. Bár már kevés embernek van kazettás magnója, de talán maradandóbb mint egy másolt cd, vagy egy elkallódó mp3-as fájl. A felvételek hangminősége sem feltétlen olyan, hogy érdemes lenne cd-t gyártatni belőle, a netről meg bármit le lehet tölteni. A műfaj melyet az Ebek 30adja is képviselt, az azért jellemzően kazettákon terjedt. Talán egy kései hajtása lehettünk a ’90-es évek punkvonalának. Ha ez a reklám helye, s valakit esetleg érdekel a kazi, tőlem az as12zsolt@gmail.com villanyposta címen rendelheti meg mindössze 650 huf + postaköltségért.
Kolera: Hogyan emlékszel vissza erre a 3 évre, melyek voltak a legjobb momentumok és voltak-e negatív dolgok amelyekre nem szívesen gondolsz?
Szabó Zsolt: Az akkori anyagi gondjaink miatt nem volt normális felszerelésünk, illetve akkoriban helyben szinte alig volt fellépési lehetőség, ezek ugye negatív dolgok voltak, viszont ezektől függetlenül három éven keresztül működtünk.
Kolera: Milyenek voltak a vidéki koncertek és milyen volt a pesti fellépésetek? Figyelemmel kíséred valamennyire a mai zenekarokat, vagy annyira nem köt már le ez az egész? Milyen zenekarokat hallgattál szívesen akkoriban a punkmezőnyből?
Szabó Zsolt: Biharugrán öt embernek zenéltünk de jól éreztük magunkat, eljutottunk Szegedre, Hajdúböszörménybe. A fővárosi koncertet Schleki szervezte, a Nagyapunk és a Tekintetes Úr társaságában a Simon’s kocsmában, ott voltak Lepke dunaújvárosi haverjai, arra emlékszem, hogy Pozsonyi Ádámmal beszélgettem Captain Beefheartról és Zappáról.
Mint tudod, alapból elég konzervatív zenei ízlésem van (lásd Fonográf, Deep Purple stb), viszont az akkori mezőnyből a Smafut mindenféleképpen kiemelném, velük volt koncertünk is, persze a Picsát és a Piaci Körsétát (utóbbi két zenekar miatt kezdtem zenélni), a CAFB Zanza és Subkontakt albumait sokat hallgattam. Az Another Way-t mindenféleképpen meg kell említeni, örülök, hogy még léteznek, szerintem ők az egyik leghitelesebb underground banda. Az újabbak közül a Rákosi zenéje nagyon bejön.
Szabó Zsolt: 3 év után egyszerűen elfáradt a zenekar, ennyi. 2006-ban Béla születésnapján kitaláltuk, hogy álljuk össze. Arra a koncertre talán mindenki úgy emlékszik, hogy valahogy minden működött, jó hangulat volt. Lehet, hogy akkor folytatni kellett volna, fene tudja…
Kolera: Volt-e már azóta koncertetek, vagy várható-e a kazetta kapcsán, hiszen pont 10 év telt el azóta?
Szabó Zsolt: Azóta nem volt semmi, Bélával próbáltunk 2008-tól három évig egy Kálvária nevű zenekarban, de csak próbáltunk, valahogy nem működött a dolog. Tavaly volt róla szó, hogy jó lenne egy koncertet adni valahol, de erre elég kevés esélyt látok. Attila a dobosunk Budapesten dolgozik, Lepke a főváros és Békéscsaba között ingázik és nem mellesleg gyereket nevel. Ha esetleg összeállnánk arra nagyon rá kéne próbálni, mivel sok éve nem fogtunk hangszert a kezünkbe, meg a helyi koncert mellett legalább egy fővárosit is érdemes lenne összehozni.
Kolera: Köszönjük az interjút!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése